A Budavári Siklóról

Hasznos linkek

Történeti áttekintés

https://www.youtube.com/embed/iI21tNwrCkM

A Budavári Sikló (korábban Budai Hegypálya vagy Budavári Gőzsikló) egy különleges vasút, Budapest I. kerületében a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze, Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO világörökség listáján is szerepel.

A Clark Ádám téren, a Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút Duna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a Szent György téren, a Budavári Palota és a Sándor-palota között.

Az eredetileg gőzüzemű siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között.

Széchenyi Ödön a Lyonban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A terveket Wohlfahrt Henrik készítette. A drótkötél-rendszer alapján Vignol-féle síneken létesített pálya 30 foknyi lejtéssel épült 182 000 forint költségen.

1870. március 2-án avatták fel, második ilyen szerkezetként Európában. Hetvenöt éven át jól működött a különleges közlekedési eszköz, csodálatos panorámát kínálva a város pesti oldaláról. Nagy forgalmat bonyolított le: 1873-ban már 1,5 millió utast szállított. A várban csak 1928-ban indult meg az autóbusz-közlekedés, de addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent.

A második világháborúban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el, az alsó épület és a gőzgép épen maradt. A helyreállítás helyett a BSZKRT 1948–49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a Budai Várnegyed közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani. Üzemelése az 1985. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt. Ez idő alatt több elképzelés is napvilágot látott: 1962-ben az újjáépítését vették tervbe, a következő évben mozgólépcsővel helyettesítették volna, majd 1965-ben ismét fel kívánták újítani, ami végül lekerült a napirendről.

Ezt követően alakult meg az ún. „Sikló Bizottság”, melynek köszönhetően terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága 1968-ban jóvá is hagyott. Ennek ellenére 1972-ig nem történt semmi, ekkor újabb terv készült, amit 6 év szünet követett. 1978-ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy „társadalmi munkában készült terv” alapján a BKV-ra bízták. 1975. április 2-tól 1985. január 31-ig Ikarus 211-es típusú autóbuszokkal pótolták, melyek a Clark Ádám tér és a Budavári Palota között jártak „V” jelzéssel.
Az újjáépítést követően a 1986. június 4-én nyitották meg ismét. Napjainkban az utaslétszám évi 500 ezer és 1 millió közöttire tehető.

2009. március 16-án, 23 év működés után a sikló első (Gellért) kocsiját elszállították a BKV Fehér úti telepére, ahol darabokra szedték, hogy teljesen felújítsák, pár hét múlva pedig a másik kocsi (Margit) is követte. A felújítási munkálatok körülbelül 6 hétig tartottak.

A soron következő felújítás 2021. szeptember 1-én kezdődött. Ekkor a sikló két járművét ismét elszállították a felújításra és ezúttal kicserélték a síneket is. A felújított kocsikat december 16-án szállították vissza, majd a sikló üzeme 2022. február 8-tól indult.

Forrás: Wikipedia